Charles Dickens: Karácsonyi ének

Egy örök klasszikus!


"Úgy képzelem, hogy jellemünk és cselekedeteink szabják meg életünk irányát és ezzel szükségképpen végzetünket. De ha képesek vagyunk jellemünkön változtatni, cselekedeteinket új célokra beállítani, akkor végzetünk is megváltozhatik."


Charles Dickens 1843-ban írta ezt a művet és azóta is töretlen a népszerűsége. Sok kiadásban jelent már meg, többször megfilmesítették és vissza-visszaköszönnek a feldolgozások is különböző formákban.


"Nem bűn az, ha az ember segíteni próbál saját magán."


A történet főszereplője Ebenezer Scrooge, egy uzsorás. Fösvény, lelketlen milliomos, aki utál minden szépet és jót, sőt a karácsonyi ünnepeket és az arra való készülődést is egyenesen gyűlöli. Mindössze két ember van az életében. Az egyikük Fred nevű unokaöccse, akivel alig tartja a kapcsolatot. A másik Bob Crachit, aki saját rosszul fizetett és agyondolgoztatott alkalmazottja. Lelketlensége miatt karácsony előtt három szellem látogatja meg, három egymást követő napon.


"Nem tudod, hogy semmiféle megbánás nem teheti jóvá az elmulasztott lehetőségeket?"


A magam részéről, imádom ezt a történetet. A szívem csücske.
Könyvben tavaly olvastam először, de nem utoljára. Idén is tervben van.
A történet alapjával már többször találkoztam különböző filmekben, animációkban.
Bár itt-ott picit sok volt a leírás, nagyon szívesen olvastam.
Tanulságos, komoly történet, még sincs túl borongósan megfogalmazva. Elgondolkodtató, mégis kedves hangulatú. Kedveltem a szereplőket, még Scrooge-ot is megszerettem már ez elején. 


"Igen méltányos és igazságos dolog, hogy míg a betegségek és a bánat fertőző, semmi sem terjed olyan járványszerű gyorsasággal, mint a nevetés és a jókedv."


Összeszedtem néhány borítót, amelyekkel magyarul megjelent:




 
















Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.