Ferger Annamária: Néma utazás

Nem szoktam verseket olvasni, igencsak távol áll tőlem, de erre a kötetre kíváncsi lettem.

Ferger Annamária: Néma utazás

Kiadó: Underground

Kiadás helye: Budapest

Kiadás éve: 2016

Oldalszám: 92

Kötés: Puhatáblás

ISBN: 9789631265576

Illusztrálta: Nyul Flóra

Fülszöveg:

Vegyél egy nagy levegőt és bátran merülj alá!
A versek egyszerű sorokból állnak, amelyek kinyílnak neked, ha olvasni kezded őket. Megelevenednek és a szemedbe mondják az igazságot.
Érezd át a verseket úgy, hogy közben megpihensz. Szakadj ki egy pillanatra a világból és hagyd, hogy a bátran alkalmazott költői képek megérintsenek, körbeöleljenek és elgondolkodtassanak téged.

Véleményem:

2017. január 24., 22:32 → 2017. január 30., 20:08

Underground, Budapest, 2016

92 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789631265576 · Illusztrálta: Nyul Flóra

Nagyon szép a borító, egyből felkeltette a figyelmemet. A valóságban pedig még szebb. 

A cím is igen érdekes, kíváncsi voltam, mit takarhat a Néma utazás. 

Ez volt az első utazókönyv, ami elérkezett hozzám. Az utazókönyvek lényege, hogy láncszerűen végig "utazik" a könyv az esemény résztvevői között. Örültem a lehetőségnek, mert így hamar a kezembe került a kötet.

Mint írtam, nem szoktam verseket olvasni, így kritikát sem tudok megfogalmazni. Nem tudom, hogy mi számít jó versnek, nem értek a szerkezetükhöz. Csak azt osztom meg veletek, hogy mindenféle összehasonlítási alap nélkül, milyen érzéseket keltett bennem.

A könyv 3 nagy fejezetre oszlik, ezeken belül többféle formájú költeménnyel találkoztam.

Tele van szép sorokkal és kifejezésekkel, amiket szerettem olvasni. Nem szeretem, ha kódfejtőt kell használnom, hogy megértsek valamit, de a szép szavak és kifejezések, mindig meg tudnak fogni.

Voltak versek, amik nagyon tetszettek, szinte láttam magam előtt olvasás közben a jelenetet, amiről szól.

A kedvencem az Esőben állva című költemény volt. Többször is elolvastam. Kicsit össze is facsarodott a szívem a sorokat olvasva. 

Nagyon tetszett még: 

• Emlékfoszlányok
• A pillanatoknak élni
• Törtüveg
• Kártyavár

Tetszett a ritmusuk, a mondanivalójuk, tele vannak érzésekkel. Bár nem éppen vidámak, szívesen merültem el bennük. Látom az arcot a törött tükörben, az elfelejtett emlékeket, amik egyszer csak évek után előtörnek, az összeomló kártyavárat, mint az addigi élet gyökeres változását. Talán mindhez tudnék én is sorolni valamilyen emléket az életemből.

Akadtak viszont olyan versek is, amik nem tudtak magukkal ragadni. Nem tudom megmagyarázni miért, egyszerűen csak nem fogtak meg. Nyílván a verseknél is egyéntől függ, hogy ki melyiket érzi magához közelinek. Úgy gondolom, mindenki találhat kedvére valót a könyvben.

Nem mondom, hogy ezentúl falni fogom a verseket, a regények továbbra is elsőbbséget élveznek, de ez a kötet most jól esett.

Kíváncsi lennék a költőnő vidámabb hangvételű verseire is, ha akadnak ilyenek. :)

Köszönöm az utazókönyvet, örülök, hogy  olvashattam. :)