Kiadó: Ciceró
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve: 2017
Oldalszám: 446
Kötés: Puhatáblás
ISBN: 9789634320340
Fordította: Sóvágó Katalin
Fülszöveg:
Hat ötéves gyerek nyomtalanul eltűnik. Tizenegy év múlva öten közülük visszatérnek, de egyikük sem emlékszik arra, hogy hol voltak ennyi ideig, ki vitte el őket és miért.
Scarlett az egyik az öt közül. Amikor hazatér, alig ismeri meg az anyját, és fogalma sincs róla, ki ő valójában. Lucasra azonban emlékszik, mint ahogy a fiú is rá, de egyikük sem emlékszik Maxra, a hatodik áldozatra. Ő még nem jött vissza. És most mindenki válaszokat akar.
Véleményem:
Ciceró, Budapest, 2017
446 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634320340 · Fordította: Sóvágó Katalin
446 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634320340 · Fordította: Sóvágó Katalin
"Emlékek nélkül...
...senki vagy."
Már megjelenés előtt felkeltette az érdeklődésemet ez a könyv. Nagyon tetszik a borító, egyszerűnek tűnik, de van mondanivalója, utalásokat tartalmaz. A címmel együtt hatásos, figyelemfelkeltő. Alig vártam, hogy olvashassam, nem is várattam sokáig.
A történet 6 eltűnt gyerekről szól, akik közül 5-en 11 év után kerülnek elő. Egyikük sem emlékszik semmire, csak halvány sejtések, érzések maradtak. Visszaérkezésük után ismét felbolydul a világ. Eleinte mindenki örül nekik, aztán hirtelen bűnbakok lesznek az emberek szemében. Mi történt velük? Hol voltak 11 évig? Ki vitte el őket? Elvitték egyáltalán vagy elszöktek? Tényleg nem emlékeznek semmire? Hol maradt Max? Mit jelent A távozás?
"Felnőni annyit jelent, mint sorra széttaposni a gyerekek minden álmát - a buta, üres álmokat, amelyeket mi adtunk nekik."
A könyv egyedisége az érdekes szerkezetében rejlik. Egyáltalán nem szokványosan íródott. Emlékeim szerint még nem találkoztam ilyen könyvvel. A mondatok, gondolatok itt-ott hullámoznak, körben olvashatóak, akadt háromszög formában írt, vagy lépcsős elrendezésű. Egyszerűbb illusztrációk is találhatóak a kötetben. Ez a fajta írásstílus pluszt adott a történethez.
"Akinek nincsenek emlékei, azt sem tudja, igazából kicsoda."
A történetet 3 szereplő szemszögéből ismerhetjük meg. A 2 eltűnt és visszatért, immár 16 éves Lucas és Scarlett, illetve a vissza nem tért kisfiú testvére, Avery szemszögéből. Lucas és Scarlett részeit nagyon érdekesnek találtam. Eleinte nem tudtam, ki milyen szereplő lesz, hiszen még ők maguk sem tudták, hogy kik valójában. Aztán találtak néhány nyomot, amit valószínűleg saját magunk rejtettek el és megindul a nyomozás. Averyt viszont nem tudtam megkedvelni, legtöbbször irritált a gondolkodása és a viselkedése, de nem lehet minden karakter szerethető egy történetben.
Picit hiányoltam a többi szereplő szemszögét, de igazából, így is választ kapunk a könyv végére a felmerült a kérdésekre.
Megismerhetjük az elveszettek családjait is. Mindenki másképp próbálta feldolgozni a veszteséget. Van, aki továbblépett, van, aki teljesen összeomlott vagy próbált a maga által elképzelt magyarázatba menekülni és akadt olyan is, aki a gyerekek megtalálására tette fel az életét. Ugyanez a változatosság feltűnik a vissztérés után is.
Tetszett, ahogy lassan kinyomozták a történteket és akadtak benne váratlan események is. Árulás, halál, de ugyanakkor megcsillan a szerelem is, a barátság, az összetartozás. Az író szépen megoldotta az amnézia-szálat is, kicsit tartottam attól, hogy egyszer csak bevillan minden és vége is a történet lényegének. Szerencsére erről szó sincs.
"Mindnyájan kilapított pennyk vagyunk.
Megrongáltak.
Manipuláltak.
Megrugdaltak."
Nagyon olvasmányos, közvetlen a stílus, gyorsan lehet haladni vele és rettentően kíváncsi voltam végig, hogy mi történt 11 évvel ezelőtt. Ott lebegett végig valamiféle türelmetlen várakozás, hogy meg tudjam a kérdéseimre a választ, amit végül meg is kaptam. Viszont, itt volt egy kis hiányérzetem még, ami nem feltétlenül negatív, hiszen ez azt is jelenti, hogy olvastam volna még a könyvet tovább. Nagyon érdekelt volna részletesebben az eltelt 11 év, hogyan éltek, mit éltek át. Kiderül, hogy hol voltak és miért, de a személyes élményeket is megismertem volna. Azt is el tudnám képzelni, hogy ezt egy másik visszatért szereplő szemszögéből, egy külön kötetben ismerhessük meg. Szívesen olvasnám, mert vannak benne még lehetőségek.
Összességében tetszett a könyv, nehezen tudtam letenni és szerettem hangulatát, a nyomozást, a sokféle karaktert és tetszett a végkifejlet is.
"Visszatérve a földbe.
Mert por vagyunk.
Mind meghalunk.
Mind veszítünk.
Mind felejtünk.
Mindannyian mindig távozunk."
Köszönöm a recenziós példányt a Ciceró Könyvstúdiónak!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.