Ian Tregillis: Géplélek [Értékelés]





Kiadó: Twister Media
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve: 2017
Oldalszám: 464
Kötés: Puhatáblás
ISBN: 9786155631108
Fordította: Makai Péter Kristóf



Fülszöveg:


Jaxnak ​hívnak. Ezt a nevet adták szolgatartóim. Kattogó vagyok: egy gépember, akit az alkímia hajt. 
A társaimból toborzott sereg hódította meg a világot – nekik köszönheti a Patinás Trón, hogy ma nincs földi hatalom, amely szembeszállhatna vele. Hűséges inas vagyok. A legelszántabb katonai gépezet. Erőm kolosszális, kitartásom nem ismer határokat. 
De emberi szolgatartóim akarata gúzsba köt. Rabszolga vagyok. De kiharcolom a szabadságom.

A korai huszadik század Európájában a kálvinista Hollandia az uralkodó hatalom, köszönhetően egy németalföldi matematikusnak, aki a tizenhetedik században forradalmi (és mágikus) ötletével felborította a kontinens hatalmi egyensúlyát. Mechanikus katonákat alkotott, amelyek mindenben engedelmeskednek mestereiknek. E fáradhatatlan harcosoknak köszönhetően az 1900-as évek elején már nincs olyan hatalom, ami ellen tudott volna állni a holland csapatoknak, kivéve egy apró, ma is harcoló frakciót, a francia katolikusokét, akik az újvilágba kellett, hogy áttegyék a székhelyüket.

A történet egyik főszereplője Jax, a mechanikus szolga, aki teremtői parancsait teljesíti, miközben felébred benne a szabadság utáni vágy. A regény másik fő alakja a francia kémfőnök Berenice Charlotte, akit olthatatlan bosszúvágy hajt a hollandok ellenében. E két karakter sorsa egy sok titokkal terhelt, érdekes és csavarokkal teli történetben és egy rendkívüli arányérzékkel és ötletességgel felépített világban fonódik össze.




Véleményem:


2017. április 22., 08:13 → 2017. május 1., 15:20
Twister Media, Budapest, 2017
464 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155631108 · Fordította: Makai Péter Kristóf



"Az órásmesterek hazudnak"



A borító és a cím egyből felkelti az ember érdeklődését, annyira vonza a szemet. George R. R Martin ajánlása csak hab a tortán. Amikor kézbe vettem a könyvet, egyből feltűnt, hogy más a tapintása, ugyanis sima karton, fólia nélkül, de ettől csak különlegesebbé válik és egyáltalán nem rontott a minőségen.

A kötet elején épp kivégzés zajlik, amellyel példát akarnak statuálni. Amíg zajlik a jelenet, kicsit jobban megismerhetjük a Tregillis által felépített világot, amihez kétség sem férhet, hogy elképesztően egyedi. Robotok? Igen, olvastunk már ilyet... Egyeduralom, elnyomás? Ebben sincs semmi új. Ian Tregillis mégis képes volt úgy alakítani a maga alkotta világot, hogy nem hasonlítható máséhoz. Már az is nagyon érdekes, hogy a múltban játszódik, nem pedig a jövőben. Nagyon szépen összegyúrta az író az 1900-as évek életkörülményeit, technikai hátterét a saját fantáziájával.
Az elején kicsit nehezen indul be a történet, ahogy ez általában megfigyelhető a sorozatok első köteténél, ráadásul egy nagyon összetett világot kell megismernünk. Aztán, egyszer csak azon kapja magát az olvasó, hogy nem lehet letenni. 

Több szemszögből olvashatjuk a történetet, és ezek a szálak szépen keresztezik egymást a kötet végére.

Megismerhetjük Jax-ot, aki egy gépszolga, egy kattogó, aki érez. Nem egyszerűen csak beleprogramozták, hogy végre hajtson minden parancsot, amit az emberektől kap, egyenesen kínozza  ez a misszió, amíg nem tesz eleget a kéréseknek. Szinte szüntelenül fájdalomban él, és erről az emberek többsége mitsem tud, mert azt nevelik beléjük, hogy ezek csak egyszerű gépek, mit egy karóra.


"Láthatatlanok voltak. Bútordarabok. Bő kétszáz év alatt az emberek megszokták jelenlétüket."


Ez a könyv nem egyszerűen egy robotos könyv, ennél sokkal több. Mély filozófiai gondolatokat tartalmaz, mint például: Létezik lélek? Létezik szabad akarat? A kálvinista illetve katolikus elveket boncolgatja ezzel kapcsolatban. Mit is jelentenek ezek pontosan? 
Milyen érzés lehet bezárva lenni a saját testedben, miközben nem vagy annak ura?
Ott vannak még a politikai csatározások is. A Holland Birodalom áll szemben Új-Franciaországgal. Előbbi a kattogók világa, akik kezében összpontosul a világhatalom. Új-Franciaország az egyetlen hely, amit nem tudtak leigázni és patthelyzet alakult ki a két hatalom között. Akad itt kémkedés, ármány, cselszövés, árulás... Külön érdekes, hogy egyik félre sem lehet ráhúzni a jó vagy rossz jelzőt, valahol a kettő között mozognak és ettől életszerűbbé válik a történet.


"Az Oránia hercege kievickélt a rotterdami kikötő hullámtörője mögül, ezer gépi rabszolga véget nem érő panaszéneke hajtotta az Újvilág felé."


Megismerhetünk emberi szereplőket is, és Jaxon kívül még néhány kattogót. Valahogy az olvasó a gépek felé kezd rokonszenvezni. Az emberi kegyetlenség határtalan, elképesztő szörnyűségeket művelnek és nem csak a kattogókkal, az embereket sem kímélik. A nép viszont erről semmit sem tud, élik életüket gépszolgáikkal. 


"A rabszolgaságból nyert gazdagság elvakította az emberi szívet, nem látták önkezükkel művelt gonosztetteik bűnös voltát."

Ritkán lehet olvasni ennyire jól felépített, összetett világról, miközben elképesztően életszagú is, a fantasy elemek ellenére is. Tregillis már az első részben letett valamit az asztalra, nem is akármit. 
Szerethető és elborzasztó is egyben, izgalmas és lebilincselő. 
A SciFi Magazine szerint "zseniális", és azt kell mondjam, így is van!
Maradtak bennem nyitott kérdések, amikre alig várom, hogy választ kapjak Tregillis úr elgondolása szerint. 

Hol a folytatás?


Köszönöm a renceziós példányt a Twister Media kiadónak!




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.